5Móz 29Intés a szövetség megtartására1Ezután összehívta Mózes egész Izráelt, és ezt mondta nekik: Saját szemetekkel láttátok, hogy mi mindent cselekedett az ÚR Egyiptom földjén a fáraóval, összes szolgájával és egész országával. 2Saját szemetekkel láttátok a nagy próbatételeket, azokat a nagy jeleket és csodákat. 3Csak értelmes szívet, látó szemet és halló fület nem adott nektek az ÚR mindmáig. 4Pedig negyven éven át vezettelek benneteket a pusztában, és nem szakadt le rólatok a ruha, a lábatokról sem szakadt le a saru; 5kenyeret nem ettetek, bort és részegítõ italt sem ittatok, hogy megtudjátok: én, az ÚR vagyok a ti Istenetek. 6Amikor elérkeztetek erre a helyre, kivonult ellenünk Szíhón, Hesbón királya és Óg, Básán királya, hogy megütközzék velünk, de megvertük õket. 7Elvettük országukat, és odaadtuk örökségül a rúbenieknek, a gádiaknak és Manassé törzse felének. 8Tartsátok meg azért ennek a szövetségnek az igéit, és teljesítsétek azokat, hogy boldoguljatok minden dolgotokban.9Ti ma mindnyájan az ÚRnak, a ti Isteneteknek színe elõtt álltok: törzsfõitek, véneitek, elöljáróitok és minden izráeli férfi, 10gyermekeitek, asszonyaitok és a táborodban levõ jövevények, még a favágók és vízhordók is, 11hogy elkötelezd magad Istenednek, az ÚRnak átokkal is fenyegetõ szövetségére, amelyet a mai napon köt veled Istened, az ÚR. 12Ma a maga népévé emel téged, õ pedig Istened lesz, ahogyan megígérte neked, és ahogyan megesküdött atyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak. 13De nemcsak veletek kötöm ezt az átokkal is fenyegetõ szövetséget, 14azokkal, akik ma itt vannak velünk, és itt állnak Istenünknek, az ÚRnak a színe elõtt, hanem azokkal is, akik ma nincsenek itt velünk.15Ti tudjátok, hogyan laktunk Egyiptomban, és hogyan vonultunk át a népek között, hiszen nektek kellett átvonulnotok. 16Láttátok förtelmes bálványaikat, amelyek fából és kõbõl, ezüstbõl és aranyból vannak. 17Ne legyen azért köztetek olyan férfi vagy olyan nõ, nemzetség vagy törzs, amelynek a szíve nem fordul ma oda az ÚRhoz, a mi Istenünkhöz, és elkezdi majd azoknak a népeknek az isteneit tisztelni. Ne legyen köztetek olyan gyökér, amely mérget és ürmöt terem! 18Ne gondolja senki, aki hallja ezeket az átkokat, az áldásban bizakodva: Jó sorom lesz akkor is, ha megátalkodott szívvel élek, hisz csak nem pusztul el az öntözött föld a kiszáradt földdel együtt?! 19Az ÚR ugyanis nem lesz hajlandó neki megbocsátani, sõt föllángol az ÚR haragos indulata az ilyen ember ellen, és rászáll arra minden átok, ami meg van írva ebben a könyvben. Még a nevét is eltörli az ÚR az ég alól. 20Különválasztja az ilyet az ÚR Izráel minden törzsébõl, és romlást hoz rá, a szövetséghez tartozó átkok szerint, amelyek meg vannak írva ebben a törvénykönyvben.21Megkérdezi majd a következõ nemzedék, fiaitok, akik a helyetekbe lépnek, meg a messze földrõl érkezõ idegenek, akik látják majd a csapásokat és betegségeket, amelyekkel ezt a földet sújtotta az ÚR – 22és hogy az egész föld kiégett, csupa kénkõ és só, nem lehet bevetni, nem kel ki és nem nõ rajta egy árva fûszál sem; úgy elpusztult, mint Sodoma és Gomora, Admá és Cebójim, amelyeket lángoló haragjában elpusztított az ÚR –, 23sõt az összes nép is megkérdezi majd: Miért bánt el így az ÚR ezzel az országgal, és miért lángolt fel ilyen nagyon haragja ellene? 24Akkor majd ezt fogják felelni: Azért, mert elhagyták az ÚRnak, atyáik Istenének a szövetségét, amelyet akkor kötött velük, amikor kihozta õket Egyiptomból, 25és más isteneket kezdtek el tisztelni, és azokat imádták: olyan isteneket, akiket nem ismertek, és akiket másoknak hagyott meg az ÚR. 26Ezért haragra gerjedt az ÚR ez ellen az ország ellen, és ráhozta mindazt az átkot, amely meg van írva ebben a könyvben. 27Lángoló haragjában és nagy felháborodásában kitépte õket földjükbõl az ÚR, és más földre dobta õket. Így van ez ma is. 28A titkok az ÚRéi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a fiainkéi mindörökké, hogy teljesítsük ennek a törvénynek minden igéjét.

Mk 9, 2-13Jézus megdicsõülése (Mt 17,1-13; Lk 9,28-36)2Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, felvitte csak õket külön egy magas hegyre, és szemük láttára elváltozott. 3Ruhája olyan tündöklõ fehér lett, amilyet a földön ruhafestõ nem tud fehéríteni. 4És megjelent nekik Illés Mózessel együtt, és beszélgettek Jézussal. 5Péter megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: Mester, jó nekünk itt lenni; hadd készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet. 6Nem tudta ugyanis, hogy mit beszél, mert nagy félelem fogta el õket. 7De felhõ támadt, amely beárnyékolta õket, és hang hallatszott a felhõbõl: Ez az én szeretett Fiam, õt hallgassátok! 8És amint körülnéztek, már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust egyedül.9Amikor jöttek lefelé a hegyrõl, megparancsolta nekik, hogy senkinek el ne mondják, amit láttak, csak amikor az Emberfia már feltámadt a halottak közül. 10Engedelmeskedtek a parancsnak, de azon tanakodtak egymás között, mit jelent a halottak közül való feltámadás. 11Ezért megkérdezték tõle: Miért mondják az írástudók, hogy elõbb Illésnek kell eljönnie? 12Õ pedig így válaszolt: Illés valóban elõbb jön el, hogy helyreállítson mindent. Akkor viszont miért van megírva az Emberfiáról, hogy sok szenvedésben és megvetésben lesz része? 13De mondom nektek, Illés már eljött, és azt tették vele, amit csak akartak, amint meg van írva róla.

Az eredeti tartalom itt található.